Paradox - de az egyetlen megoldás.

"A múltat végképp eltörölni, rabszolgahad, indulj velünk! A Föld fog sarkából kitörni, semmik vagyunk, s minden leszünk..."

Mi a múlt?
Történelmünk, nyelvünk, kultúránk, hitünk, őseink és hőseink emléke, tudása, bölcsessége, alázata. Olyan gyakorlatias értékek, melyek nélkül ma nem létezhetnénk, s melyek ismeretének továbbadása, továbbéltetése nélkül nem lehet emberi, szabad, élhető jövőnk se nekünk, se utódainknak.
Ezeket a valódi értékeket akarják eltörölni azok, akik önmaguk önmagukat minősítik semmiknek.

Aki azt hiszi, hogy ennek a semmi bandának a kora leáldozott, az alattomos céljai porba hulltak, és már nincs belőlük hírmondó se, az hatalmas tévedésben él.

Ezek a felforgató, minden valódi értéket összemocskolni és eltiporni akaró, mindenáron másokon uralkodni vágyó, munkakerülő ingyenélők mind a mai napig mint a báránybőrbe bújt farkasok el vannak rejtőzve. Céljuk mit sem változott, csak a köpönyegük színe lett más átmenetileg.

Rabszolgahaddal veszik körül magukat.
Olyan rettegő rabszolgahaddal, amely gondolkodás és lelkiismeret nélkül teljesít minden tőlük jövő parancsot.

Akik még nem hajtották az igájukba a fejüket, azokat minden elképzelhető módszerrel gátlástalanul megfélemítik, kisemmizik, rabszolgasorba kényszerítik, akaratukat megtörik, tudatukat eltompítják, egészségüket, önbecsülésüket lerombolják.

Azt hiszik, hogy ezáltal ők lesznek majd a "minden".

Pedig ez a fajta gondolkodás ellentétes a mindenséggel.
Mert a mindenség EGY.
A mindenség EGYSÉGES, de nem sorozatgyártott, nem uniformizált.
A mindenségben éppen az a csodálatos, hogy szabad és sokszínű, mégis minden részletében felismerhető az egész.
A mindenség szabadságot ad, nem pedig rabszolgaságba kényszerít.
A midenség nem szít ellentéteket, mert akkor önmagával hasonulna meg, s onnantól már nem lenne mindenség.

Ezek a semmik nem értik a MINDENség, az EGYség lényegét, ezért akarnak mindent egyformára gyalulni. Azt hiszik, a mindenség legyőzhető, meghódítható.
Játszadoznak a természeti erőkkel, közben pedig fogalmuk sincs, mit tesznek.
Számukra felfoghatatlan az, hogy a világmindenség megfigyelhető, megérthető annak bármely kicsiny részletéből, mivel az a részlet az egész minden tulajdonságát önmagában hordozza, hiszen egy vele.
Ezért mondható, hogy amint fent, úgy lent, amint kint, úgy bent.

Egy (vagy több) korlátolt tudat, mely önmagán kívül minden mást a saját uralma alá akar vonni, mindent le akar győzni, amely magát semmiként határozza meg, épp e meghatározás által akadályozza meg önmagát abban, hogy mindenné váljon, hisz határt szab magának, ezzel akarván elkülönülni a mindenségtől, melynek a helyét át akarja venni.

Viszont ha a mindenség egy, akkor nem lehet tőle elkülönülni.
Ha a mindenség határtalan, akkor nem lehet tőle elhatárolódni.
Ha a mindenség végtelen, akkor nem lehet véget vetni neki, nem lehet vele végezni.
Ha pedig nem lehet végezni vele, akkor mi értele a semmi törekvéseinek?

Ez eseben mi értelme félni a semmitől, a semmiktől?
Mi értelme gyűlölni őket?

Nem mintha az igazságtalanság engem személy szerint nem háborítana fel mélységesen, de ha megértjük, hogy az ő éltető elemük pontosan az elhatárolódás, a megosztottság, akkor megértjük, hogy akkor lehetnek csak sikeresek, ha meg tudják törni az egységet, ha ki tudnak bennünket szakítani a mindenségből.

Ennyire egyszerű.

Ezért keresik a legkisebb látszólagos különbözőséget, hogy fel tudják azt nagyítani, és az EGYségről el tudják terelni a figyelmünket.

De amint megértjük, hogy azzal, hogy a másikat gyűlöljük, a MINDENSÉG EGYségéből önmagunkat zárjuk ki, önmagunkat ítéljük el, önmagunkat gyűlöljük, ezáltal a semmibe taszítva önmagunkat, megértjük, miért értelmetlen és felesleges e cselekedet.

Ha én átveszem az ő gondolkodásmódjukat, közéjük tartozok, semmi leszek.

A mindenség ellenben nem szüntethető meg, mert határtalan marad.
Velem, vagy nélkülem.
Veled, vagy nélküled.

Ha a másikat gyűlölöd, önmagadat gyűlölöd, mert MINDEN EGY.

Ezért mondta Jézus, hogy szeressétek ellenségeiteket.
Mert ő az EGYségröl beszélt.

Ezért mondta, hogy "Én és az Atya EGY vagyunk."

Ezért mondta a zsidóknak (nem minden izraelitára értendő a zsidó kifejezés!), hogy ti az ördög atyátoktól valók vagytok.

Mert az ördög a semmik atyja, a mindenáron való uralkodás, a megosztás, az elhatárolódás szellemiségét jelenti, vagyis a mindenségtől, az egységtől való távolodást.

Az egységhez való közeledés pedig az ellenkezőjét.

A mindenséget leginkább visszaadó, azt legpontosabban leképező mai nyelven ezt egy EGYszerű példa igazolja, mely példa azonosítja a semmit és a mindent.

Bizonyára sokaknak ismerős az, hogy a nyelvekben a mássalhangzók adják az állandó minőséget, a magánhangzók pedig a lelket.

Ha a teremtés nyelvén a teremtő erő minőségét az S-T-N mássalhangzók adják, a lelket pedig a magánhangzók, akkor a Doppler-féle hangtörvények alapján a magas hanrendű magánhangzók az EGYség, a MINDENség felé való közeledést, míg a mély hangrendűek az attól való távolodást jelentik.

Ha tehát a minőséget lelkesítjük, akkor két irányt kapunk:

iSTeN - SáTáN

Ennyi.

Vagyis az ISTEN és a SÁTÁN bennünk van, mint lehetőség.
A szabad akarat, a szabad választás pedig mindannyiunknak megadatott.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése